2010. május 31., hétfő

Sétálunk-sétálunk...


Yoda megkapta a harmadik oltását, letelt az azt követő hét, úgyhogy sétára fel! Amit vettem hámot, kb egy Bullmasztiff típusú felnőtt kutyára való, így elég érdekesen és sajátosan csatoljuk fel, nehogy elhagyjuk belőle a kutyát. Az első alkalommal semmiképp nem akart jönni, rángatózott, mint egy epilepsziás, de aztán csak rájött, mi a feladat. Mondanom sem kell, három perc után előadta a haldoklót, így kézben hoztuk fel.
Az utca népe már mindennek nézte őt, csak Francia bulldognak nem, így volt már Mopsz, de még vadászgörény is. Gondoltam, esetleg kiírok egy pályázatot, ki tud nagyobb baromságot mondani ebem mivoltára. Lehet, holnap valakinek majd denevér lesz, vagy a jó ég tudja. Eleinte nagyon vigyázott, nehogy rossz helyen végezze a dolgát, tehát lent nem pisilt, jó kutya módjára (szerintem vért izzadt, hogy így legyen) alig várta, hogy végre hazaérjünk és könnyítsen magán. Mostanában viszont előfordul, hogy mégiscsak elhuggyantja magát a parkban, de csakis véletlenül. És bár örül, hogy agyondícsérjük, az okát -arcáról sugárzó értelem megnyilvánulását elnézve nem tudja. Mindenesetre biztos ami tuti alapon azonnal hanyatt vágja magát, hogy mindenhol jól elérhetővé váljon simogatás céljából.
Amit nagyon imádok benne, hogy sosem üres a szája séta közben. Első alkalommal porszívó módjára letüdőzött egy cigaretta csikket, ami mire észbekaptam, már az emésztőrendszer felső szakaszában volt, de nem sokáig, mert itthon aztán visszaköszönt némi kajamaradékkal, így ki kellett dobnom a takaróját. Azóta nem dohányzik, hanem helyette apró fadarabok lógnak hanyagul a szájából. (az kevésbé káros az egészségre, viszont olcsóbb, mint az elektromos cigi).
Néha éjszakai álmatlanságban szenved, ilyenkor nyafog az ajtó előtt és a világ összes kincséért sem hagyja abba. Viszont jelez. Nekem kicsit rossz a hallásom, így csak sejtem, hogy a két vakkantás az akar lenni, de újabban, ha elmegy valaki az ajtó előtt, Yoda szól. Még jó, hogy nem költöttem feleslegesen a csengő megcsináltatására.
Mindent egybevetve, imádom ezt a kis szörnyeteget, Pisi manót, Büdi Malacot, Kaki-Matyit, (elnézést minden Sz.r Mátyás nevű olvasótól)Yodaazanyádúristenitmármegintidecsináltál-t, akinek kedvenc vécéje a nyitva felejtett gardróbszekrény, ahová jól eldugja a bűzlő végtemékét, hogy aztán én szaglászhassam, honnan ered a szag. Aztán jön a harapkiri.

1 megjegyzés:

  1. látod kedvesem, milyen okos kutyád van:))) de nyugi semmi gáz, Manci mama már jelzi ha ki akar menni, na de abból sem csinál tul nagy ügyet ha nem veszem észre:)) szóval kitartás, egyszer szobatiszta lesz.
    Az utca népének meg mondd meg , hogy ő egy különleges darab, vadászgörény és mezei nyúl jól sikeredett gyermeke.

    VálaszTörlés